Az alkotmányban megvannak ugyan az autonómiára vonatkozó elemek, de ez egyáltalán nem teljes. Románia nemzetállam - mondja az alkotmány első cikkelye. A későbbiekben már arról beszél, hogy a romániai nemzetiségeknek ilyen és ilyen jogaik vannak. A helyi autonómia azt jelenti, hogy az állam önkorlátozásként lemond bizonyos hatáskörökről. Például ésszerű az, hogy ne a kormány döntse el azt, hogy mondjuk Szatmárnémetiben hol építsenek hidat; vagy ne a Szatmár Megyei Tanács mondja meg, hogy egy településen melyik utcát újítsák fel: ezt döntse el a helyi közösség.
Erdei D. István szerint Románia alkotmányának a módosítására sürgősen sort kell majd keríteni: - A nyolcvankilences fordulat utáni első alkotmány kilencvenegyben született, ami magán viselte azt a gondolkodásmódot, amit a szocialista társadalomtól megszabadult emberek magukkal hoztak - amit nem lehet levetkőzni, hiszen az ember azokat a körülményeket érzi normálisnak, amelyek között szocializálódott. Közben világot láttunk, bebizonyosodott, hogy máshol másképp van, és egyes dolgokat sokkal egyszerűbben meg lehet oldani nálunk is. Románia az EU teljes tagja, az új alkotmány első módosítása pedig kilencvenháromban született meg - a csatlakozási tárgyalások idején.
Nyilván az akkori parlament nem volt annyira előrelátó, hogy egy olyan alkotmányt fogalmazzon meg, ami majd az EU-csatlakozás után is megfelel az új elvárásoknak. A módosítás érdeke Romániának, érdeke a román állampolgároknak, és érdeke az Európai Uniónak. A képviselőjelölt szerint az alkotmány módosítása Romániában igen bonyolult: először a Parlament kell minden cikkelyt egyenként, kétharmados többséggel jóváhagyjon, ezután bocsáthatják csak népszavazásra a javaslatot. Amennyiben a népszavazás is érvényes és eredményes lesz, csak akkor lép érvénybe az új alkotmány. Ez a procedúra legkevesebb két-három év.